Liszt!
Minden tekintetben.
Nyitóhangverseny
Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok
2011. január 22. 19:30 - 22:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Liszt: Amit a hegyen hallani
Liszt: Magyar Fantázia
Farkas Gábor – zongora
Liszt: Magyar koronázási mise
Kolonits Klára – szoprán
Németh Judit – alt
Horváth István – tenor
Bretz Gábor – basszus
Közreműködik: A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Vezényel: Kocsis Zoltán
Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulóját ünnepli a zenei világ 2011-ben. A magyarországi emlékév nyitóhangversenyén az életmű egyik legavatottabb tolmácsolója és ismerője, a zongoraversenyeket hangszer mellől dirigáló Kocsis Zoltán olyan alkotásokat is vezényel a Nemzeti Filharmonikusok élén, amelyek a zeneszerző Magyarországhoz fűződő szoros kapcsolatát dokumentálják. Ilyen például az 1853-ban, Erkel Ferenc vezényletével, Hans von Bülow szólójával bemutatott Magyar fantázia, amelyet a fiatal zongoristageneráció egyik kiemelkedő tehetsége, a Liszt-interpretációban különleges rátermettséget mutató Farkas Gábor közreműködésével hallhatunk. A mű – a korban autentikus népdalnak hitt – népies műdalokat dolgoz fel: a „Magasan repül a daru” mellett az akkoriban népszerű Rákóczi-nóta és az úgynevezett Koltói csárdás is megszólal benne, amelyet Liszt 1846-ban hallott Kolozsvárott, egy máramarosszigeti banda előadásában. Az est második részében az 1867-ben, Ferenc József magyar királlyá koronázására írt mise csendül fel. A vallásos karakter mellett szintén fontos szerepet kapnak benne magyaros motívumok, s tudni lehet róla, hogy rövidsége, színgazdagsága, egyszerűsége magát az új magyar királyt is megragadta. A nyitányként megszólaló szimfonikus költemény az elsőként publikált a Weimarban komponált tizenkét szimfonikus költemény közül; a francia költő, Victor Hugo költeménye nyomán íródott. Érdekessége, hogy bő félórás időtartamával egészen 1903-ig, Schönberg Pelléas és Mélisande-jáig „csúcstartó” volt az egytételes zenekari művek között.
A koncertet 18.30 órai kezdettel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben „Előhang” címmel beszélgetés előzi meg, amelyen a fellépő művészekkel és a műsoron szereplő művekkel ismerkedhetnek meg közelebbről az előadásra jeggyel rendelkezők.
http://mupa.hu/program/nyitohangverseny/2011-01-22_19-30
...
Liszt Ferenc estéje / László Ferenc kritikája Fidelio.hu-n olvasható:
"A protokolláris jelleget felülírva, gazdag és merészen árnyalt Liszt-programmal lelkesített a bicentenáriumi emlékév szombati nyitóhangversenye. Bőven lesz mit felfedeznünk az előttünk álló esztendőben!"
http://fidelio.hu/klasszikus/kritika/liszt_ferenc_esteje
+++++
"Liszt zenéje a szabadságot jelenti"
"Mint előadó, valóban a század legnagyobb hatású zongoraművésze volt, bár ebben sajnos csak elbeszélésekre hagyatkozhatunk. Azok viszont oly egyöntetűek, még az ellenfelek részéről is, hogy ennek igazságában nem kételkedhetünk. Ha egy mai zongorista ráteszi a kezét a billentyűkre, abban ott van Liszt Ferenc. A zongora tökéletesen új, zenekarszerű kezelése a legfontosabb, amely egyenes úton vezet az átiratok, parafrázisok készítéséhez. Egy időben divat volt fújni ezekre az átiratokra, de én azt mondom, rettentő fontos művek. Nem a hihetetlen technikai nehézségek miatt, hanem inkább azért, mert látható, miképp ültet át egy anyagot zongorára, hogyan kelti a zenekar illúzióját. Ez egészen egyedi és sokkal nagyobb újítás, mint az a figurációs technika, amelynek az alapjait Chopin már megteremtette, éppen az op. 10-es, nem véletlenül Lisztnek ajánlott etűdjeivel. Abban már minden benne van, ami a modern zongoratechnikával kapcsolatos, és máig is él. Liszt továbbment ennél, mert nemcsak a zenekar illúzióját teremtette meg zongorán, hanem nem egyszer megmutatta a szerzőnek, hogyan kellett volna az eredeti művet még jobban megírni."
http://www.fidelio.hu/klasszikus/mupa_magazin/kocsis_zoltan_liszt_zeneje_a_szabadsagot_jelenti
