HTML

Médiatár - DEENK

A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Médiatárának blogja elsősorban zene és film témában Honlap: http://media.lib.unideb.hu/ Email: mediatar@lib.unideb.hu

Friss topikok

„Koncert a zongorán túl“ - Vásáry Tamás Liszt-estje

mediatar 2011.02.15. 17:09

 

2011.február 16. 19:30

„Koncert a zongorán túl“

Vásáry Tamás

Liszt-estje


Debrecen - Arany Bika szálloda -  Bartók Terem  (Piac u. 11.)
 
*****
Egy 2004-es írás a DEOL.hu-ról:
 
DEOL > Kultúra > Könyv, folyóirat > Ismeretterjesztő
 
 Vásáry Tamás: A zenén túl…
 
(morsus) | 2004. május 10., 14:15
 
A zenén innen és túl a megismerés-megértés rögös útja. A világszerte elismert, debreceni születésű zongoraművész és karmester, Vásáry Tamás több esztétával egyetemben vallja (tapasztalja), hogy a legközvetlenebb élménylehetőséget a zene nyújtja. Nagy műalkotásokkal folytatott találkozásait, személyes beszélgetéseit, melynek során – Ingardent idézve – valami kiderült és valami „megmarad”, a Zeneakadémián tartott, sokszor éjszakába nyúló előadássorozatain osztotta meg hallgatóival. Nemrégiben megjelent könyvében tíz halhatatlan zeneköltő géniusz (Schubert, Mendelssohn, Schuman, Kodály, Liszt, Brahms, Chopin, Verdi, Mozart, Beethoven) művészetét, emberi sorsát interpretálja páratlan szuggesztivitással és közvetlenséggel. A zeneirodalomban egyedülálló kötet meglepetés a hetvenedik életévét betöltött muzsikusnak feleségétől.
 
„Kívül állok a zenén és ebből a nézőpontból vizsgálom. Elismerem, hogy nagyon is tökéletlen ez a nézőpont, azt sem tagadom, hogy így csak nagyon keveset láthatok meg azon szerencsésekhez képest, akik belül vannak.” – szabadkozik Kierkegaard Mozart: Don Juanjának rejtelmeit kutatva. Ha helyzetünket a zeneértők kiválasztott seregéhez képest hasonlónak érezzük a dán filozófuséval, de kérlelhetetlenül hajt minket a megismerés-megértés (megvalósulásában leginkább csak töredékesnek vélt) vágya a klasszikus zenei alkotások terén, az ajándék a mi ajándékunk is. Vásárynál autentikusabb kalauzt nehezen találhattunk volna. (Ha személyeskedhetek egy keveset, jómagam például próbálkoztam a "mi az, amit illik ismerni" zeneművészetisektől beszerzett ad hoc listájával, aztán a zenei ismeretterjesztés másik nagy mestere Bernstein A megválaszolatlan kérdésével is. Az előzőnél vezető kéz nélkül, mintha labirintusban bolyonganék, mivel minden darabról egyenként laikusoknak is érthető szakirodalmat keresni szinte képtelenség, az utóbbi jórészt a zene nyelvét beszélők számára íródott Chomsky módszerét követve.) A zenén túl…esetében egyrészt nem szükséges a zenei terminus technikusok beavatott ismerőjének lennünk, másrészt mert a főként keleti filozófiai gondolatmenetekkel, meglepő, megdöbbentő életrajzi történetekkel átszőtt beavatás szinte egy emocionális viharokkal teli, vallomásos lírává válik, találó szavakkal, kifejezésekkel. A muzsikus mélyen megélt belső tapasztalatok, meggyőződések felsorakoztatásával próbálja a megértés ingoványos talaján vezetni olvasóit a zenén túlra. Ahogy ő maga írja: "…a zenében is az a lényeg, mi van a hangok mögött, honnan jön és hová érkezik. Vagyis a láthatatlan szellemi forrás, amelyből fakad, az inspiráció, és a hangokká vált zenét felfogó közeg, a hallgatóság: az ember, akihez eljut a zenén túli üzenet… Számomra a zene csak eszköz egy magasabb létállapot elérésére, ha csak annyi időről legyen is szó, amíg a zene tart. A zene, ami nem visz át – ha csak kismértékben is – egy ilyen magasabb létállapotba, az számomra nem zene. Mit értek magasabb létállapoton? Azt, amikor túllépünk személyes önmagunkon. Ez történik a vallásos révületben, a magas fokú meditációban, vagy akár a szeretetben, szerelemben való önmagunk feladásában. Amikor a zene hallgatása közben megszűnik bennünk a belső párbeszéd önmagunkkal."
 
Azt hiszem, méltán lehet úrrá rajtunk az önsajnálat, ha nem lehettünk tanúi, egy-két zeneakadémiai – egyébként óriási érdeklődést kiváltó előadásnak –, mert a szavakban és zenében megrajzolt arcképcsarnokok szuggesztívebbek lehettek, mint az olvasás folyamatát megzavaró keresgélés a CD-k között. Az élő koncerten "közelebb jöhetett" az a komplexusokkal gyötört Schubert, aki áhítattal csodálta a közelében lakó Beethovent, miközben mit sem tudott arról, hogy a bozontos hajú titán halálos ágyán az ő dalait tanulmányozta. Talán érthetőbb miért írta Vásáry mély szerelmi csalódását elpanaszló levelére válaszul a szellemi atya, Kodály, minden érzelmi ömlengést félretéve, hogy tanulja meg Schuman Ich grolle nicht című dalát, hogy a mennyországban vajon miért Schubert szól és miféle harmónia, egység működött Kodályban. Szinte előttünk áll az emberek nagy ismerője Verdi és az emberfeletti mestere Mozart.
 
Ha szerencsénk van (valamint türelmünk és kellő anyagi forrásunk a hiányzó lemezeket beszerezni) Vásáry segítségével eljuthatunk a zenén túlra és onnan saját bensőnk birodalmába, hisz ahogy a szerző egyik többször is idézett barátja mondja: rádöbbenhetünk a bennünk élő érzelmek olyan széles skálájára, amelyre a mindennapi életben nem kerülne sor.

 

Címkék: tamás liszt vásáry

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mediatar.blog.hu/api/trackback/id/tr612663311

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.