HTML

Médiatár - DEENK

A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Médiatárának blogja elsősorban zene és film témában Honlap: http://media.lib.unideb.hu/ Email: mediatar@lib.unideb.hu

Friss topikok

50 ÉVES A BARTÓK BÉLA NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY

mediatar 2011.04.08. 16:53

2011. április 8-9. Kölcsey Központ - Debrecen

50 ÉVES A BARTÓK BÉLA NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Gulyás György által 1961-ben alapított Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny 2011-ben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. Debrecen város kulturális nagyrendezvénye az eltelt fél évszázad alatt megőrizte alapkoncepcióját   –  a kortárs kóruszene propagálását –  és előkelő helyet vívott ki magának a nemzetközi zenei életben. Kétnapos rendezvénysorozat keretében idézzük fel az eltelt fél évszázad legjelentősebb eseményeit.

Az évfordulós események csúcspontja lesz az ünnepi gálakoncert, mely az 1961. augusztus 15-én lezajlott megnyitó díszhangverseny rekonstrukciójának tekinthető. Akkor kortárs magyar zeneszerzők „a cappella” művei hangzottak el a Debreceni Kodály Kórus előadásában, Gulyás György vezényletével, majd a második részben Szokolay Sándor: Istar pokoljárása című oratóriumának bemutatója következett. Idén a Kodály Kórus az elmúlt ötven év kórusterméséből nyújt áttekintést, azokból a darabokból melyet Debrecen városa rendelt magyar komponistáktól; majd szünet után ismét megszólal a  „csipkerózsika-álmot” alvó Szokolay alkotás, ezúttal Kocsis Zoltán vezényletével. További időszerűséget ad az előadásnak  Szokolay Sándor 80. születésnapja.

Az Istár pokoljárása c. művét a zeneszerző egy babiloni legenda nyomán született Weöres Sándor versre komponálta. Bemutatója az 1961-ben első ízben megrendezett Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny nyitóhangversenyén volt. Ajánlása Gulyás Györgynek és a Debreceni Kodály Kórusnak szól. Az idén 80 éves születésnapját ünneplő Szokolay opuszának "újrafelfedezése" komoly művészi tett lesz, mert az egykor (külföldön is) nagy sikert aratott darab évtizedek óta nem hangzott el, felvétel sem készült belőle.

Részletes program:

http://bbcc.blan.hu/50-eves-jubileum-2011

 

Gulyás György (1916-1993) tanár úr a békéstarhosi zenei kollégium létrehozója, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola egykori igazgatója, a Debreceni Egyetem Konzervatóriuma épületének építtetője és egykori igazgatója. A Debreceni Kodály Kórus alapító karnagya, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny élretrehívója.
Gulyás Györgyné a férje hagyatékából származó, mintegy 1500 db könyvet, kottát és audiovizuális dokumentumot adományozott a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Zeneműtárának.
A kották között különösen nagy jelentőséggel bírnak azok a Magyarországon nem hozzáférhető külföldi szerzők művei, amelyek nagy részét a világhírű Debreceni Kodály Kórus alapító karnagyának dedikáltak. Néhány Szokolay Sándortól származó kotta kéziratának másolata is megtalálható az állományban.
Az életét és munkásságát feldolgozó riportfilm hanganyaga megtalálható a Médiatár archívumában, ez a későbbi kutatók számára hasznos segítő lehet.

http://media.lib.unideb.hu/hun/lists/ggykonyv.php

http://media.lib.unideb.hu/hun/lists/ggyhgf.php

http://media.lib.unideb.hu/hun/lists/ggykotta.php

 

Gulyás György karnagy, főiskolai tanár a XX. századi magyar zenekultúra kiemelkedő alakja. 1936-ban a debreceni Református Kollégiumban szerzett tanítói és kántori képesítést, majd tanulmányait Budapesten, az Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés és középiskolai énektanári, valamint tanítóképző intézeti zenetanári szakán folytatatta. Mesterei közül elsősorban Bárdos Lajos , Ádám Jenő és Kodály Zoltán gyakoroltak rá nagy hatást. Megismerkedett a korszak magyar szellemi életének legkiválóbb képviselőivel, közöttük Szabó Lőrniccel, Illyés Gyulával, Veres Péterrel és Németh Lászlóval.

Tanulmányaival párhuzamosan, előbb szülőföldjén Békés megyében, majd Debrecenben a Dóczy Református Tanítónőképző Intézetben végzett zenetanári és kórusvezetői tevékenységet. 1946-ban Békéstarhoson, az általa alapított Énekiskola létrehozásával egy többszintű, elsősorban a nemzeti kultúra közvetítését célzó művészetoktatási intézményt alkotott, mely fennállásának néhány éve alatt kiemelkedő eredményeket produkált és számos tehetséges vidéki fiatalt indított el a zenei pályán.

A tarhosi évek után Gulyás György Debrecenben, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatójaként folytatta pályáját, mely intézmény számára Kodály Zoltán 1957-ben elsőként engedélyezte nevének felvételét. Az iskola leánykarával 1958-ban Llangollenben a nemzetközi kórusverseny I. díjat nyeri. A következő évben immár vegyeskarrá alakulva Arezzoban aratnak hatalmas sikert, s ezzel útjára indul a Debreceni Kodály Kórus máig tartó sikertörténete. A hazai és külföldi kortárs kórusművészet megismertetése érdekében Gulyás György kezdeményezi a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny létrehozását, melynek megrendezésére első ízben 1961-ben vállalkozik Debrecen városa.

http://bbcc.blan.hu/a-versenyrol/az-alapito

Gulyás György. A Debreceni Kodály Kórus és a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny megalapítója. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, a Zeneakadémia Debreceni Tagozatának létrehozója és korábbi igazgatója. Karnagy. Tiszteletére emlékkönyvet szerkesztett Kedves Tamás gordonkaművész, főiskolai tanár, az életmű lezárulásának tízéves évfordulója alkalmából.

A vállalkozás célját és időszerűségét, a munka konkrét menetét a hagyaték bevezető tanulmánya, a Prolegomena részletezi. Nem könnyű a kor, a XX. század második felének ideológiájától elvonatkoztatni magát az életművet. Gulyás György (1916-1993) hivatali és emberi kapcsolatrendszere is szélsőséges. A kötet szerkesztője sikerrel próbálta átfogni munkájában a karnagy szerteágazó tevékenységét, sokrétű vállalkozásait, munkásságát. A hagyaték anyagának tanulmányozása és válogatása igényes összegzése egy minden elismerésre méltó életműnek. A rövidítések feloldása, a mai helyesírás szempontjai szerinti javítás, a lábjegyzetek, a korabeli képek, kották, levélrészletek és a szerkesztő gondossága és odaadása révén élvezetes olvasmánnyá válik a témák szerint csoportosított hatalmas feldolgozott anyag.
 
Az átfogó, elméletileg rendezett gyűjtemény egy kérdés köré szervezi a dokumentumokat. Mit tett Gulyás György a magyar zeneművészet gazdagításáért, mivel járult hozzá a zenei nevelés és a zeneművészképzés, kóruskultúra fejlesztéséhez; hogyan járult hozzá munkássága számos új alkotás megszületéséhez és nemzetközi megismertetéséhez? A hét fejezetre bontott összeállítás igényesen, körültekintően és árnyaltan bontja ki az életmű állomásait.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mediatar.blog.hu/api/trackback/id/tr292809999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.