HTML

Médiatár - DEENK

A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Médiatárának blogja elsősorban zene és film témában Honlap: http://media.lib.unideb.hu/ Email: mediatar@lib.unideb.hu

Friss topikok

Kodály Zoltán: Háry János

mediatar 2011.04.29. 13:38

 

Bemutató: 2011. április 29. | CSOKONAI SZÍNHÁZ

Kodály Zoltán: Háry János

 

Daljáték négy kalandban, elő- és utójátékkal két részben

A szövegét Paulini János és Harsányi Zsolt írta
Garay János "Az obsitos" című humoros elbeszélő költemény nyomán

"Vannak nagy mesélő tehetséggel megáldott népek - Afrikában, Közép-Ázsiában -, akik művészien tudnak mesélni, sőt „hivatásos" mesélőik vannak. Álmodozó, szárnyaló képzeletű fajták, sűrű képteremtő nyelvvel, melyre rápattannak bölcs bolondjaik, s repülnek kalandról kalandra, történetről történetre, mint „a madár ágrul ágra". Ilyen nép vagyunk mi is. Népünk tapasztalatát hordják meséink, dalaink, és a mi falvainkban is voltak hivatott mesélők, nem csupán zenészek. (Majd jött a gramofon, majd jött a tévé...)

 

A Háry Jánosban Kodály zenéjének és Garay János Obsitos című meséjének találkozása népünk e két talentumának gyönyörű ötvözetét adja.

 

Háry János, aki ..."midőn bejárta szép Tirolországot,/A stájer hegyekben oly magasra hágott:/Hogy haját a napnak lángja meg ne kapja,/A hegyet végiglen, csak hason mászhatta..."

 

Szereposztás


Háry János
Haja Zsolt

 

Öreg Háry
Miske László

 

Örzse, a mátkája
Gál Erika /Kun Ágnes Anna

Ferenc császár
Garay Nagy Tamás

 

A császárné
Prohászka Ildikó

 

Napóleon
Böjte Sándor

 

Mária Lujza, Napóleon felesége
Bódi Marianna

 

Ebelasztin báró
Cselóczki Tamás

 

Öreg Marci, császári kocsis
Wagner Lajos

 

Krucifix generális
Csikos Sándor

 

Magyar silbak
Kiss Gergely Máté

 

Burkus silbak
Dánielfy Zsolt

 

Bíró uram
Garay Nagy Tamás

 

Ábrahám korcsmáros
Böjte Sándor

 

Diák
Vranyecz Artúr

 

Melusína grófnő
Szilágyi Szilvia

 

Estella bárónő
Busa Gabriella

Továbbá: első pór, második pór, Dufla generális, első huszár, második huszár, első tüzér, második tüzér, udvari lakáj

Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Csokonai Színház Énekkara | a Bányai Júlia Általános Iskola | a gyermekkar vezetője: Nemes József | Karigazgató: Pálinkás Péter | Debreceni Hajdú Táncegyüttes | az együttes vezetői: Tiszai Zsuzsa és Lovas Bálint

Korrepetitorok: Gyülvészi Péter, Kunsági István, Csűry Tamás Dániel, Szentai Cecília
Súgó: Dihen Viktória
Ügyelő: Szabó Krisztián
Rendezőasszisztens: Bakai Barbara
Koreográfus asszisztens: Laczó Zsuzsa, Tiszai Zsuzsa, Lovas Bálint

Dramaturg: Szász Zsolt
Díszlet: Alexander Belozub
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Koreográfus: Gemza Péter

Vezényel: Kocsár Balázs, Csurgó Tamás

Rendező: Vidnyánszky Attila

 A Háry János derbreceni előadása a Csokonai Színház és a Magyar Állami Operaház Budapest közös produkciója.

 

Kodály Zoltán: Háry János - a szerző gondolatai

 

01_kz_-portre_webHáry nem Münchhausen, nem „miles gloriosus", nem holmi hazudozó. Álomlátó ő: költő. Amit elmond, az fantáziával átszőtt valóság, melyet beragyog a népmese géniusza.

Valóság: hiszen a krónikák telve vannak a magyar huszárok hihetetlen tetteivel. A XVI. században elfogták a nagy választófejedelmet. Egy egyszerű parasztfiú a napóleoni háborúk idején elnyerte a legmagasabb hadikitüntetést és a bárói címet. Nem vágyott kevesebbre, mint hogy foglyul ejtse Napóleont. Úgy hívták: Simonyi.

A nép emlékezete, mely a népmese Erős Jánosával eggyéolvasztva őrizte meg alakját, legendává alakított történelmi eseményeket. Így született végül a magyar huszár legyőzhetetlenségének hite.

Hogy került Háry Bécsbe? Mária Terézia császárnő 1760-ban nemesi testőrséget alapított, kezdetben százhúsz, utóbb ötszáz magyar vidéki legényből. Ezek a bécsi udvarban teljesítettek szolgálatot. Nem nehéz Háryt közéjük képzelnünk.
Úgyszintén történelmi tény, hogy Mária Lujza nem maradt hű Napóleonhoz, hanem férjhez ment Neipperg grófhoz. Ezt a fantázia könnyen alakítja át gáláns kalanddá a nyalka magyar huszárral. Vagyis Háry legtöbb történetében fellelhető a valóság magva.

Hogy zenében ábrázolhassam jellemét, arra a népdal látszott a legalkalmasabb eszköznek. Bőségesen éltem vele.

Részlet Kodály Zoltán Háry János szvit, Fölszállott a páva című írásból (1965)

Fotó: Mario Castagneri (Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet archívuma)

További Kodály-szövegek a Háry Jánosról az előadás műsorfüzetben olvashatók

 

http://www.csokonaiszinhaz.hu

Címkék: színház jános zoltán kodály csokonai háry

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mediatar.blog.hu/api/trackback/id/tr302864572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.