Bemutató: 2011. április 29. | CSOKONAI SZÍNHÁZ
Kodály Zoltán: Háry János
A szövegét Paulini János és Harsányi Zsolt írta
Garay János "Az obsitos" című humoros elbeszélő költemény nyomán
"Vannak nagy mesélő tehetséggel megáldott népek - Afrikában, Közép-Ázsiában -, akik művészien tudnak mesélni, sőt „hivatásos" mesélőik vannak. Álmodozó, szárnyaló képzeletű fajták, sűrű képteremtő nyelvvel, melyre rápattannak bölcs bolondjaik, s repülnek kalandról kalandra, történetről történetre, mint „a madár ágrul ágra". Ilyen nép vagyunk mi is. Népünk tapasztalatát hordják meséink, dalaink, és a mi falvainkban is voltak hivatott mesélők, nem csupán zenészek. (Majd jött a gramofon, majd jött a tévé...)
A Háry Jánosban Kodály zenéjének és Garay János Obsitos című meséjének találkozása népünk e két talentumának gyönyörű ötvözetét adja.
Háry János, aki ..."midőn bejárta szép Tirolországot,/A stájer hegyekben oly magasra hágott:/Hogy haját a napnak lángja meg ne kapja,/A hegyet végiglen, csak hason mászhatta..."
Szereposztás
Háry János
Haja Zsolt
Öreg Háry
Miske László
Örzse, a mátkája
Gál Erika /Kun Ágnes Anna
Ferenc császár
Garay Nagy Tamás
A császárné
Prohászka Ildikó
Napóleon
Böjte Sándor
Mária Lujza, Napóleon felesége
Bódi Marianna
Ebelasztin báró
Cselóczki Tamás
Öreg Marci, császári kocsis
Wagner Lajos
Krucifix generális
Csikos Sándor
Magyar silbak
Kiss Gergely Máté
Burkus silbak
Dánielfy Zsolt
Bíró uram
Garay Nagy Tamás
Ábrahám korcsmáros
Böjte Sándor
Diák
Vranyecz Artúr
Melusína grófnő
Szilágyi Szilvia
Estella bárónő
Busa Gabriella
Továbbá: első pór, második pór, Dufla generális, első huszár, második huszár, első tüzér, második tüzér, udvari lakáj
Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Csokonai Színház Énekkara | a Bányai Júlia Általános Iskola | a gyermekkar vezetője: Nemes József | Karigazgató: Pálinkás Péter | Debreceni Hajdú Táncegyüttes | az együttes vezetői: Tiszai Zsuzsa és Lovas Bálint
Korrepetitorok: Gyülvészi Péter, Kunsági István, Csűry Tamás Dániel, Szentai Cecília
Súgó: Dihen Viktória
Ügyelő: Szabó Krisztián
Rendezőasszisztens: Bakai Barbara
Koreográfus asszisztens: Laczó Zsuzsa, Tiszai Zsuzsa, Lovas Bálint
Dramaturg: Szász Zsolt
Díszlet: Alexander Belozub
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Koreográfus: Gemza Péter
Vezényel: Kocsár Balázs, Csurgó Tamás
Rendező: Vidnyánszky Attila
A Háry János derbreceni előadása a Csokonai Színház és a Magyar Állami Operaház Budapest közös produkciója.
Kodály Zoltán: Háry János - a szerző gondolatai
Háry nem Münchhausen, nem „miles gloriosus", nem holmi hazudozó. Álomlátó ő: költő. Amit elmond, az fantáziával átszőtt valóság, melyet beragyog a népmese géniusza.
Valóság: hiszen a krónikák telve vannak a magyar huszárok hihetetlen tetteivel. A XVI. században elfogták a nagy választófejedelmet. Egy egyszerű parasztfiú a napóleoni háborúk idején elnyerte a legmagasabb hadikitüntetést és a bárói címet. Nem vágyott kevesebbre, mint hogy foglyul ejtse Napóleont. Úgy hívták: Simonyi.
A nép emlékezete, mely a népmese Erős Jánosával eggyéolvasztva őrizte meg alakját, legendává alakított történelmi eseményeket. Így született végül a magyar huszár legyőzhetetlenségének hite.
Hogy került Háry Bécsbe? Mária Terézia császárnő 1760-ban nemesi testőrséget alapított, kezdetben százhúsz, utóbb ötszáz magyar vidéki legényből. Ezek a bécsi udvarban teljesítettek szolgálatot. Nem nehéz Háryt közéjük képzelnünk.
Úgyszintén történelmi tény, hogy Mária Lujza nem maradt hű Napóleonhoz, hanem férjhez ment Neipperg grófhoz. Ezt a fantázia könnyen alakítja át gáláns kalanddá a nyalka magyar huszárral. Vagyis Háry legtöbb történetében fellelhető a valóság magva.
Hogy zenében ábrázolhassam jellemét, arra a népdal látszott a legalkalmasabb eszköznek. Bőségesen éltem vele.
Részlet Kodály Zoltán Háry János szvit, Fölszállott a páva című írásból (1965)
Fotó: Mario Castagneri (Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet archívuma)
További Kodály-szövegek a Háry Jánosról az előadás műsorfüzetben olvashatók
