Debrecenben búcsúznak Kemény Henriktől
Debrecen - Kemény Henrik Kossuth-díjas bábművész hamvasztás utáni búcsúztatását január 16-án, hétfőn 13 órakor tartják a debreceni Vojtina Bábszínházban.
Kemény Henriket, Vitéz László életre keltőjét életének 87. évében, november 30-án Debrecenben érte a halál.
Az, hogy hol lesz a vásári bábjátékos hagyomány utolsó nagy képviselőjének végső nyughelye, még nem dőlt el. Kemény Henrik kívánsága szerint hamvait népligeti bábszínházánál, a Bódénál, illetve miután az ősszel leégett, annak helyén szeretnék szétszórni születésnapján, január 29-én – mondta Láposi Terka, a Vojtina munkatársa, Kemény Henrik bábos hagyatékának gondozója.
Fotó: MTI
Mint hozzátette, legkésőbb január 29-re szeretnék megjelentetni a Kemény Henrikről szóló, Életem a bábjáték, bölcsőtől a sírig című könyvet is, amelynek anyagát a művésszel folytatott beszélgetések alapján jegyezte le.
Kemény Henrik 1925. január 29-én Budapesten született. A Bábszínészképzőn 1964-ben végzett. A család mutatványos bódéjában nőtt fel, az apja és nagyapja által teremtett, több mint százéves hagyományokat folytatta. 1931 óta lépett fel, 1935-ben játszotta el első főszerepét, s faragta ki első bábfiguráját. 1945-ben vette át édesapjától a színházat.
Az 1950-es évek elején felszámolták a népligeti vurstlit, ekkor az Állami Bábszínházhoz került. Az itt töltött két évtized alatt bábokat tervezett és készített, játszott, majd visszatért a vándorszínházhoz. Dolgozott tévéműsorokon is, nevéhez fűződik Vitéz László mellett a Zsebtévé Hakapeszi Makija és Süsü, a sárkány is.
2002-ben kiváló művész címet kapott. 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki a hazai vásári bábjáték legtisztább hagyományainak őrzése és terjesztése érdekében végzett tevékenységéért, hét évtizedes, országszerte ismert és elismert legendás művészetéért. 2008-ban Prima-díjat kapott. /forrás: dehir.hu/
KEMÉNY HENRIK
1925. január 29. - 2011. november 30.
81 éven keresztül minden játékában így köszönt ki közönségének kezén a Vitéz László figurával a maga épített paravánja mögül.
86 évéből csak 6-ban volt kisgyerek, a többiben a zseniális mindig-gyermek és örökéletű bábjátékos.
„Életem a bábjáték bölcsőtől a sírig“ címmel vallott életéről könyvében, melyet ajándéknak szánt az őket szeretőknek 87. születésnapjára. Gyakran hangoztatott mondatával kezdi memoárját: „Amíg a kezemet emelni tudom, játszani akarok. A színpadon akarom befejezni!“
A teste elfáradt, a lelke maradt fáradhatatlan. A 2011. október 3-án a tragédia, miszerint a budapesti Népligetben 1926-ban épült Kemény Bábszínház rövid pár óra alatt tűz martaléka lett, sokkolta. Ebben nőtt fel, itt tanulta meg apjától, Korngut-Kemény Henriktől a bábozás mesterségét, s 1953-tól, amikor a Népligetet felszámolták, s a mutatványos bódékat államosították, minden vasárnap kijárt „otthon“ lenni.
Nem tudta ezek után mi lesz vele. Hiszen eddig itt volt neki az igazi „otthon“, a liget, a fák, a Bódé (ahogyan Ő nevezte). Már az sem vigasztalta, hogy Ő volt a három generációs bábjátékos család hagyatékának őrzője, továbbvivője.
Az Ő Vitéz László figurája nemzeti kincsünk. A hagyományozás módját és minőségét tekintve ő az utolsó vásári bábjátékos, mutatványos, Vitéz László-játékos. Megkérdőjelezhetetlenül ő volt hazánkban a vásári bábjáték műfajának nemzetközileg is elismert Nagymestere.
1980. UMINA - dísztagság
1987. Érdemes Művész
1992. Arany Szirén-díj - Olaszország
1995. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje
1996. Kárpát-medencei Bábfesztivál életműdíja, Budapest
1996. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának választotta
1998. Pro Urbe Budapest-díj
2002. Kiváló Művész
2005. Kossuth-díj
2007. Budapest, Erzsébetváros Díszpolgári cím
2008. Príma-díj
1968., 1972., 1978., 1979., 1985.: Nívódíjak a Magyar Rádió és Televízió Elnökségétől a Zsebtévéért, a Vitéz László és a többiek című előadássorozatért, a „Süsü, a sárkány“ című műsorban végzett bábművészi munkájáért.
Életem a bábjáték, bölcsőtől a sírig
Kiállítás a debreceni Vojtina Bábszínházban 2012. január 30-ig
vojtinababszinhaz.hu
