2012. február 24., péntek 14 óra DE Zeneművészeti Kar Liszt terem
Ifjúsági hangverseny
Farkas Ferenc: A bűvös szekrény
Az opera rövidített változata kosztümös előadásban zenei magyarázattal.
A meseopera az Ezeregy éjszaka egyik derűs kis történetét dolgozza fel játékos humorral és változatos karakterekkel. Az opera rövidített változata kosztümös előadásban zenei magyarázattal.
Előadják a Debreceni Egyetem Konzervatóriumának ének szakos hallgatói.
Művészeti vezető: Dr. Mohos Nagy Éva - operaénekes
Rendező: Miske László Jászai-díjas színművész
***
Farkas Ferenc: A bűvös szekrény
SZEREPLŐK:
ZULEJKA szoprán
HASSZÁN, férje tenor
KÁDI basszbariton
VEZÍR bariton
MUFTI basszus
ASZTALOSMESTER tenor
HÁROM ODALISZK szoprán, mezzo, alt
Szolgák, asztalossegédek, szomszédok
Történik egy képzelt ezeregyéjszakai városban
szövegkönyv: http://www.tarjangz.eu/libretto
***
Farkas Ferenc
Liszt- és Kossuth-díjas zeneszerző. 1905. december. 15-én született Nagykanizsán, 2000. október 10-én hunyt el Budapesten. Első zongoraleckéit nyolc éves korában vette. Tanulmányait kezdetben magánúton, majd a Nemzeti Zenedében folytatta. 1922-27-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Siklós Albert és Weiner Leó növendéke volt. A következő két évben Farkas a budapesti Városi Színház korrepetitoraként és karmestereként dolgozott. 1929-ben állami ösztöndíjjal Olaszországba utazott, ahol Ottorio Respighinél tanult a római Santa Cecilia akadémián. 1930-ban, hazatérése után saját kompozícióiból önálló estet rendezett. Az 1933-as évet Bécsben töltötte, ezt követően Koppenhágában filmzenét írt. 1935-ben Párizsban járt, illetve zeneszerzést kezdett tanítani Budapesten a Fővárosi Felsőbb Zeneiskolában. 1941-ben a kolozsvári konzervatóriumba került, 1943-tól az intézmény igazgatója lett. 1946-48 között Székesfehérváron konzervatórium-igazgató, 1948-75-ig pedig a budapesti Zeneakadémia zeneszerzés tanára és tanszékvezetője volt. Tanítványai közé tartozott Kurtág György, Ligeti György és Szokolay Sándor is. Zeneszerzői munkásságának gerincét operák és táncjátékok (A bűvös szekrény, 1938-42; Furfangos diákok, 1949; Vidróczki, 1959), zenekari művek (Rhapsodia Carpathiana, 1940; Lavotta szvit, 1951; 1. szimfónia, 1951-52), versenyművek, vokális-zenekari művek (Cantus Pannonicus, 1959; Szigetvár dicsérete, 1966), kamarazene, valamint zongoradarabok alkotják.
forrás: fidelio.hu
Poldini Ede után a magyar vígopera két legjelentősebb képviselője Farkas Ferenc és Ránki György volt, meglehet, mindkét szerzőnek vannak komolyabb tárgyú dalművei is.
Farkas Ferenc első operája az 1942-ben bemutatott A bűvös szekrény, az Ezeregy éjszaka egyik meséjét dolgozta fel. A szerző az opera buffa hagyományainak az egyik legkitűnőbb folytatója. A zene könnyed, érzékelteti a keleti környezetet és ironizáló légkört teremt. Érdekessége a tempók hirtelen fellépő, erős hullámzása. A hangszerelés világos és ötletes, a dallamok könnyen megjegyezhetőek, eleven humorúak. Farkas Ferenc ezzel a művel Poldini után lerakta a modern, európai színvonalú magyar vígopera alapjait. A Bűvös szekrény színre került Kolozsvárott és több német városban is.
forrás: wikipedia.hu
