A Debreceni Kodály Kórus hangversenye
(Gulyás György hangversenysorozat).
Műsor:
Orff: Carmina Burana
Csemiczky: Carmina Universitatis
Közreműködnek:
Rost Andrea, Otokar Klein, Haja Zsolt
Debreceni Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Karolos Trikolidis
Karigazgató: Pad Zoltán
Helyszín:
Kölcsey Központ (Hunyadi u. 1-3.)
Carl Orff
(1895. július 10. – 1982. március 29.)
német zeneszerző, zenetanár
Carl Orff Carmina Burana
néven készített zeneművet a Carmina Burana versgyűjtemény-kódex verseiből.
A művet, melyet a tavasz, a bor és a szerelem himnuszaként is ismerünk,
Frankfurtban mutatták be, 1937-ben.
A Carmina Burana Orff műfajmegjelölése szerint:
Profán dalok énekesekre és énekkarra, hangszerek és vetített képek kíséretében.
(Standard bázisban)
A darab szövegét egy bajorországi kolostorban talált,
13. századi latin–német–francia nyelvű gyűjteményből válogatta a szerző.
Az énekelt, illetve zenekaron előadott tételeket a szerző eredeti elképzelése szerint
színpadi játék (vagy a legújabb eladásokban tánc) egészíti ki.
A darabot azonban igen gyakran adják elő színpad nélkül, oratóriumszerűen.
A mű három nagy részre oszlik, melyeket az elején
és végén egy mottószerűen visszatérő kórustétel keretez.
Ez a megnyitó kórus a szerencse forgandóságáról szól, szövege latin nyelvű.
Az állandó ismétlésekben kibontakozó dallamot a zenekar kíséri.
Az első része a tavaszról szól. A tételek közül az első gregorián jellegű,
utána érzelmes baritonszólót hallunk, majd nagyméretű kórustétel következik.
Ebben az egyre gyorsuló tempójú kórusban és a következő,
tisztán zenekari tánctételben találkozunk először az orffi ritmusorgiával.
Ezután félig latin, félig német szövegű, humoros kartételt hallunk;
a zenekar és a kórus váltja egymást, végül egy igen gyors menetű,
kicsattanó erejű zárótétel következik.
A második rész címe: A kocsmában. Az itt felhangzó énekek az egész mű leghumorosabb,
helyenként meglehetősen sikamlós részei. Elsőnek a baritonszóló bordalát halljuk,
majd egy igen gúnyos, humoros, igen nagy magasságokba csukló tenorszóló következik,
melynek tárgya: a pecsenyévé változó liba szomorú sorsa.
Pazar humorú gregorián-paródia a következő tétel.
A rész befejezéseként magával ragadó temperamentumú,
pezsgő vidámságú kocsmai gúnydal szólal meg.
A harmadik rész a szerelemről szól. Az első tételt szopránszóló és gyermekkar adja elő;
ez a tétel sem szűkölködik gúnyban. Ebben a tételben keveredik először ófrancia a latinhoz.
Ezután szoprán, és bariton kórus énekel. A szoprán szatirikusan, míg a bariton líraian ad elő.
A szopránszóló rövid lírai dala után a teljes együttes adja elő a mű egyik legszebb
és leglendületesebb tételét. Végül következik a befejező Venus-himnusz,
amelyben ennek a középkori világi költészetnek minden öröme és lendülete megszólal.
A művet a bevezető kórus visszatérése zárja le.
*****
Csemiczky Miklós
(Budapest, 1954. március 16. – )
magyar zeneszerző
Carmina universitatis
A szimfonikus zenekarra, kórusra és szólóhangokra írt darab
a selmeci-soproni-miskolci diákhagyományok dalaiból építkezik,
és a Miskolci Egyetem miskolci működésének 60.,
a jogelőd Selmeci Akadémia alapításának 275. évfordulója alkalmából
2009. szeptember 8-án mutatták be a Miskolci Egyetem aulájában.
A bemutatón a Miskolci Egyetem Szimfonikus Zenekara
és a Miskolci Bartók Kórus működött közre,
Fekete Attila tenor és Szüle Tamás basszus énekelték a szóló szólamokat,
Török Géza vezényelt.
Forrás: http://hu.wikipedia.org
